Iskola Alapítvány Kiadó

Szalai Béla: Iconographia locorum Transsylvaniae

A székelyföldi gyökerekkel rendelkező, budapesti Szalai Béla munkája egyedülálló katalógusa a kezdetektől 1800-ig feldolgozott transzilván ikonográfiának. A szerző Erdély településeinek 1544 és 1800 között készült ábrázolásait gyűjtötte össze, látképek, hadi rajzok, festmények, adománylevelek, emlékérmek, emléklapok, céhlevelek formájában, a legtöbb kép azonban metszetek formájában maradt fenn. Mindezen anyagokat azonosította, rendszerezte és magyarázta a kötetben, összesen 65 település 650 felkutatott és részletesen leírt ábrázolása szerepel a könyvben.

Az ábrázolások többsége valamilyen hadi eseményhez köthető, és a képek mellett fontos történelmi források a rajzokon lévő címek is, hiszen az, hogy a latin mellett melyik nyelvet használták elsődlegesen, jelzi Erdély korabeli etnikai összetételét. Az Iconographia locorum Transsylvaniae különlegessége többek között abban rejlik, hogy első alkalommal jelenik meg egybefűzve ilyen pontossággal és ilyen nagyságrendben a mai Erdély településeinek egykori képi ábrázolása. Az Iskola Alapítvány Kiadó, az ArtPrinter Könyvkiadó és a Székely Nemzeti Múzeum közös gondozásában megjelent kötet magyar, román és angol nyelvű.

Adatai: 340 x 320 mm, 380 oldal, keménytábla. Összesen 500 példányban jelent meg, ebből százat múzeumoknak, könyvtáraknak, közintézményeknek, hivataloknak ajándékoztunk.

100 év – száz kiemelkedő romániai magyar személyiség

100 ani – o sută de personalități maghiare reprezentative din România

Az elmúlt száz évben a magyarok több területen is jelentős eredményeket értek el, hozzájárulva ezáltal Románia tudományos-, kulturális- vagy sportsikereihez. A kötetben száz olyan személyt mutatunk be, akiknek eredményei a többség szempontjából is mérvadók.

A szócikkek a már megjelent lexikonok (Romániai Magyar Lexikon, Romániai Magyar Irodalmi Lexikon stb.) mintáját követik: életrajzi adatok, pályafutás, szakmai karrier-teljesítmény. Fontosabb szakterületek: sport, irodalom, orvostudomány, építészet, közélet (politika, média, egyház), zene (komoly, könnyű), színház-film, képzőművészet, társadalomtudományok (szociológia, történelem, filozófia), egzakt tudományok (matematika, fizika, kémia, földrajz, csillagászat, mérnök-feltalálók stb.)

A kötetbe lezárt életpályával rendelkező (elhunyt) személyek kerültek be egy szakmai munkacsoport elemzése, javaslata, jóváhagyása alapján: Angi István, Balázs Imre József, Csíky Boldizsár, Dávid Gyula, Gagyi József, Keszeg Vilmos, Killyéni András, Lázok János, Markó Bálint, Murádin Jenő, Nagy Előd, Néda Zoltán, Pál Judit, Selyem Zsuzsa.

A szócikkek szerzői: Aciu Imola, Benkő Levente, Boér Ilka, Fodor János, Gál Zsófia, György Árpád Botond, László Lóránt, Molnár Beáta, Szathmári Edina, Jakab Zalán Tamás, Tóth-Gödri Iringó, Újvári Dorottya és Víg Boglárka.

Készült az Iskola Alapítvány Kiadó gondozásában, az Alutus nyomdában, megjelent 1000 magyar és 750 román nyelvű példányban. Adatai: 230 x 150 mm, 272 oldal, keménytábla. 360 magyar nyelvű kötetet 120 romániai magyar iskola könyvtárának ajándékoztunk.

Lovagkirály

A Szent László-kultusz Kárpát-medencében való elterjedtsége szinte közhelynek számít, a Szent László-legenda ábrázolásai bizonyítják a középkori Magyarország egységét – kulturálisan és közösségi értelemben is. A kötet segítségével a Kárpát-medencére kiterjesztve láthatjuk, hogy a középkori Magyar Királyság területén számos templom falát díszíti a Szent László-legenda kiterjedt ciklusa, egy-egy eleme, vagy csupán a népszerű és kedvelt szent alakja. Úgy tűnik, hogy az a korábbi feltételezés, miszerint ilyen ciklusok csak Erdélyben és a mai Magyarországon vannak, alapos felülvizsgálatra szorul: ezt pótolják a neves kutatók – többek között Jánó Mihály, Kovács Gergely, Ilkó Krisztina, Isó M. Emese, Rostás Tibor, Szakálos Éva és Vincze Alíz – által megírt tanulmányok, amelyeket Mudrák Attila fotóművész felvételei kísérnek.

A lexikoncikkszerű bemutatásokat az Olvasó is ismerheti a lovagkiraly.org honlapnak köszönhetően. E cikkek megírását a legnevesebb művészettörténészek, történészek, régészek és néprajzkutatók vállalták magukra: Csók Zsolt, Emődi Tamás, Gaylhoffer-Kovács Gábor, Lángi József, Lupescu Radu, Magyar Zoltán, Németh Péter, Sándor Cecília, Szatmári István, Újvári Dorottya és Weisz Attila. A kötet végén öt, a nagyközönség számára eddig ismeretlen helyszín tudományos feldolgozásával igyekeznek szerzőink további árnyalatokkal bővíteni a lovagkirályhoz kapcsolódó tudásunkat.

Az Iskola Alapítvány Kiadó, a Hierotheosz Egyesület és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat „EFOP-5.2.2-17-2017-00133 – Örökség, ami összeköt – Szent László emlékezete Közép-Európában” című pályázat keretében közös kiadásban megjelentett kötete. Adatai: 210 × 297 mm, 336 oldal, keménytábla. Összesen 1000 példányban jelent meg.

Lehallgatásra ítélve. Márton Áron lehallgatási jegyzőkönyvei (1957–1960)

A Denisa Bodeanu és Nagy Mihály Zoltán történészek által szerkesztett kötet Márton Áron egykori romai-katolikus püspök kihallgatási jegyzőkönyveiből közli a megfigyelés első négy évéből származó jelentéseket.

A román államvédelmi hatóságok idejekorán felismerték, hogy a Márton Áron püspök irodájában elrejtett lehallgató készülék(ek) segítségével nyert információk a leghatékonyabb hírszerzési források. A lehallgatási jegyzőkönyveken keresztül jobban megismerhetjük Márton Áron egyházpolitikai elképzeléseit, kapcsolati hálóját, az állammal szembeni passzív, de olykor ellenállásra buzdító egyházfőt, a püspöki aulán belüli személyes ellenéteteket, konfliktusokat, az egyházmegye és az egyházmegyei intézmények, vagy akár egyes plébániák működését, és nem utolsó sorban a romániai kisebbségellenes intézkedések miatt aggódó és azok ellen tiltakozó püspököt. Nincs tudomásunk arról, hogy Márton Áron ebben az időszakban naplót vezetett volna, így a lehallgatási iratok segítségével – ha nem is a legbelsőbb intim szférájába nyerünk betekintést, de – jobban megismerhetjük az adott korszakban felelős egyházi döntéshozó pozíciót betöltő személy érvelési logikáját, vívódásait, jellemét, helyzetfelismerő képességét.

Személyes tanúságtétele, a katolikus egyház, az erdélyi magyar kisebbség és az üldözöttek (zsidók, görög-katolikusok és mások) védelme érdekében kifejtett munkássága nem csak a katolikusok körében váltott ki elismerést, hanem a más vallásúak és a nem istenhívők körében is.

A kötet az Iskola Alapítvány Kiadó, a Varadinum Alapítvány és a Lector Kiadó közös gondozásában jelent meg 1000 példányban. Adatai: 165 x 235 mm, 704 oldal, keménytábla.

100 év – erdélyi magyar képzőművészet

100 ani – arta plastică maghiară în Transilvania

100 years – Transylvanian Hungarian Art

A háromnyelvű kiadvány célja összefoglaló, reprezentatív albumban bemutatni a romániai magyar képzőművészet 100 évi (1919–2018) műtermésének (festészet, grafika, szobrászat és iparművészet) legjavát. A nagyformátumú albumot keménytábla kötéssel, kiváló minőségű műnyomó papírra nyomtatott, színes reprodukciós oldalakkal, bevezető szövegekkel, kronológiai és művészettörténeti szempontokat figyelembe vevő szakmai tanulmányokkal, a művészek rövid életrajzával láttuk el.

A műtárgyak válogatási szempontjai: a reprezentativitás és a minőség. A jelentősebb művészek több, különböző alkotói időszakaikat bemutató, a kevésbé jelentősek kevesebb, vagy egy-egy művel szerepelnek. A kiadvány szerkesztése, tördelése az egyes művészek főműveire koncentráltan, azokat kiemelten mutatja be. Az album a szakmai szempontokat, de a népszerűségi szempontokat egyaránt figyelembe véve egyfajta összesítő értékrendszert, kánont kíván rögzíteni.

A kronológiai és művészettörténeti viszonyítási pontokat tartalmazó tanulmányok:

  • Murádin Jenő: Erdélyi magyar képzőművészet a két világháború között (1919–1940)
  • Szücs György: Törékeny csónak hullámverésben. Erdélyi művészet 1940–1944 között
  • Vécsi Nagy Zoltán: Magyar művészet a kommunista Romániában (1945-1989)
  • Kányádi Iréne: Romániai magyar művészet 1989 után

Az album a budapesti Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria támogatásával az Iskola Alapítvány Kiadó gondozásában jelent meg. Adatai: 280 x 190 mm, 528 oldal, keménytábla. Megjelent összesen 1500 példányban.

Megvásárolható Kolozsváron a Gaudeamus könyvesboltban és az Idea Könyvtérben, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen a Gutenberg könyvesboltokban, Budapesten a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria múzeum boltjában.

Online megrendelhető: az Idea Könyvtér honlapjáról és a Magyar Nemzeti Galéria honlapjáról.

Impériumváltás Erdélyben (1918–1920) 

Kovács Kiss Gyöngy szerk.

A kötet szerzői: Apáthy István, Fodor János, Főcze János, Gottfried Barna, Gyárfás Elemér, Gheorghe Iancu, Janovics Jenő, Kós Károly, K. Lengyel Zsolt, Márki Sándor, Romsics Ignác, Mircea Rusnac, Schuller Balázs, Szakály Sándor, Szarka László, Szekeres-Lukács Sándor. Az I. világháborút lezáró békeszerződések következtében Közép- és Kelet-Európa politikai térképe alaposan átalakult. Az átrendeződés egyik legfőbb nyertese Románia volt, amelynek területe a háború előtti 139 ezer négyzetkilométerről 295 ezer négyzetkilométerre, lakosságának száma pedig 7,6 millióról 16 millióra nőtt. Bár Erdély és a csatlakozó részek Romániához kerülését csak az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés szentesítette, az impériumváltásra ténylegesen már 1918 végén és 1919 elején sor került. E konfliktusokkal teli folyamat egyik legfontosabb szereplője Apáthy István zoológus, a kolozsvári egyetem európai hírű professzora, dékánja és 1903–1904-ben rektora volt.

Impériumváltás Erdélyben

Apáthy visszaemlékezését tizenegy tanulmány követi. Ezek szerzői az impériumváltás közel kétéves folyamatának egy-egy aspektusát, illetve fontosabb mozzanatát mutatják be, kezdve az Osztrák–Magyar Monarchia 1918. őszi katonai összeomlásával, folytatva a román és magyar törekvések egymásnak feszülésével, a fegyveres harcokkal, az 1919-es párizsi békekonferencia döntéseinek ismertetésével és befejezve az erdélyi magyar elit 1920-as dilemmáinak – menni vagy maradni, ellenállni vagy beilleszkedni – megjelenítésével.

A tizenegy tanulmány szerzői között akadnak magyarországi és erdélyi magyar, valamint erdélyi és bánsági román kutatók, továbbá K. Lengyel Zsolt személyében egy Németországban élő kolozsvári születésű magyar történész is. Egyikük sem hatásvadász érzelemkeltésre, hanem e magyar szempontból fájdalmas folyamat okainak és lefolyásának tárgyilagos bemutatására törekszik. Az írásaikban közölt ismeretek együttesen ezért hordozzák magukban azt a tudástöbbletet, aminek megjelenítése e centenáriumi kötet összeállításának legfőbb rezonját képezi. (részlet Kovács Kiss Gyöngy Bevezetőjéből) Megjelent a Komp-Press Kiadó, Iskola Alapítvány Kiadó közös gondozásában. Adatok: 176 x 250 mm, 400 oldal, megjelent 600 példányban.

Erdély – 1000 év öröksége

Transylvania – 1000 Years of Heritage

Erdély mindannyiunk szívében különleges helyet foglal el. E vidék nem csak természeti kincsekben gazdag, de a történelme is olyan izgalmas, mint egy lenyűgöző kalandregény: sorsát háborúk és összeesküvések, forradalmak és karizmatikus személyiségek alakították. E hosszú, tragédiákkal és felemelő eseményekkel tarkított történet számos fejezete mindannyiunk számára jól ismert, egyes részletek azonban szinte teljesen feledésbe merültek.

Az Erdély – 1000 év öröksége egészen páratlan kötet: a gondos kutatómunka eredményeként született fejezeteket olvasva feltárul előttünk Erdély sokszínű krónikája, illusztrációkként pedig a Magyar Nemzeti Levéltár és más gyűjtemények legféltettebb kincseinek részletgazdag fotóiban gyönyörködhetünk. Merüljünk el az elmúlt ezer év sorsfordító pillanataiban, kövessük nyomon a hadjáratokat, ismerjük meg a háttérben meghúzódó motivációkat, és ezáltal tudjunk meg többet arról, milyen tényezők alakították múltunkat és jelenünket.

A kötet szerkesztői: Kovács Zsuzsanna, Mikó Zsuzsanna, Szabó Csaba.

Megjelent a Magyar Nemzeti Levéltár, a Libri Kiadó és az Iskola Alapítvány Kiadó gondozásában, az 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában projekt keretében.

A kötet angol nyelvű változata október utolsó hetében már megvásárolható lesz: Magyarországon a Libri üzleteiben, Kolozsváron a Gaudeamus könyvesboltban, a Cărturești és a Guttenberg könyvesboltlánc üzleteiben.

Adatai: 248 oldal, keménykötésű.

Online megrendelhető a Bookline honlapján.

 

Erdélyből jelentik. A Károlyi-kormány nemzetiségi minisztériumának válogatott iratai (1918. november 3 – 1919. január 29.)

(szerk. L. Balogh Béni)

A kötet az 1918‒1919-es erdélyi impériumváltást mutatja be a Károlyi-kormány nemzetiségi minisztériuma iratanyagából készült válogatással. Célja Erdély bonyolult, 1918 őszén gyorsan változó nemzetiségi erőviszonyainak, az egyre határozottabb román elszakadási törekvéseknek, a történeti Erdély román katonai megszállásának, valamint a magyar közigazgatás felszámolásának és az új hatalmi struktúrák kiépítésének illusztrálása. A kötet egyik újdonsága, hogy a dokumentumok lehetővé teszik a korabeli események mikrotörténeti megközelítését is, hiszen a nagy összefüggések mellett számos egyéni sors tűnik fel. A különböző megéléstörténetek nemcsak gazdagítják és színesítik történelmi tudásunkat, hanem elősegítik a korszak tapasztalattörténeti, alulnézeti vizsgálatát is.

A könyvben közölt 85 dokumentum mindegyikét a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) őrizetében lévő, a „Magyarországon élő nemzetek önrendelkezési joga előkészítésével megbízott tárcanélküli miniszter (1918–1919)” iratanyagából (Polgári kori törvényhatósági levéltárak, Miniszterelnökségi Levéltár, K 40) válogattuk. Mindegyik irat első ízben jelent meg nyomtatásban.

Adatok: 165 x 235 mm, 288 oldal, megjelent 1000 példányban.

A kötet megvásárolható Kolozsváron a Gaudeamus Könyvesboltban, az IDEA Könyvtérben és a Gutenberg Könyvesboltokban.

Erdély. Tér, gazdaság és társadalom

 Az Erdély. Tér, gazdaság és társadalom kolozsvári egyetemi oktatók és kutatók azon munkájának folytatása, amelyet a 2000-es évek elején indítottak el. Kutatásuk átfogja az elmúlt évszázadot, de a fókusz a pillanatnyi helyzet értékelésén van: céljuk tényszerű feltárást nyújtani Erdély jelenéről, kitérve Erdély 1918-at követő geopolitikai helyzetére, valamint az 1918–1989 között végbement gazdaságtörténeti folyamatokra.
A vizsgálat elsősorban demográfiai, gazdasági és fejlesztéspolitikai központú, feltárva az Erdély térségeit és településeit meghatározó jelenkori folyamatokat.

Photographs. Fotográfiák. Fotografien.

1959-2017

Korniss Péter munkássága az egyik leggazdagabb magyar fotográfiai életmű. Hírnevét a kelet-európai – elsősorban erdélyi-paraszti életforma és kultúra fényképezésével alapozta meg. Az 1979 és 1988 között készült, egy ingázó munkás életét megörökítő sorozata, A vendégmunkás a magyar fotográfia egyik mérföldkövének tekinthető.

Jelen kiadvány a már emblematikus képek mellett kevésbé ismert felvételeket is bemutat Korniss munkásságából, korai riportképeitől kezdve a világ különböző tájain készített sorozatokig, gazdagítva ezzel az életmű már eddig is elvitathatatlan szellemi értékeit és fotótörténeti fontosságát.

A háromnyelvű fotóalbum előszavát Csorba Csilla írta, az angol nyelvű fordítást Szász Elizabeth készítette, német nyelvre pedig Hajdu Kinga Barbara fordította. A fülszöveget Kovács Krisztina művészettörténész jegyzi.

A kötet megvásárolható Kolozsváron a Gaudeamus Könyvesboltban, az IDEA Könyvtérben és a Gutenberg Könyvesboltokban.

Mappæ Comitatuum Transylvaniæ

Bartos-Elekes Zsombor

A budapesti Egyetemi Könyvtár kiemelkedő értéke Hevenesi Gábor (1656–1715) jezsuita tudós gyűjteménye. E gyűjtemény 91. kötete a 17. század végi, Habsburg-fennhatóság alá került Magyarország és Erdély vármegyéinek, székeinek és vidékeinek kéziratos térképeit tartalmazza. Az egyetlen példányban ismert munkának a szerzői ismeretlenek, nincs se keltezése, se valódi címe (Mappæ Comitatuum Regni Hungariæ névvel szokás hivatkozni rá). Az oszmán fennhatóság alóli felszabaduláskor készült térképsorozat jelentős: az erdélyi rész sokkal részletesebb a korábbi térképeknél; a Kárpát-medence első megyetérképei ezek, sőt Erdélyben a vármegyei–széki rendszer dualizmuskori felszámolásáig ez az egyetlen megyetérkép-sorozat. Jelen kötet elsőként teszi közzé a 18 erdélyi (és partiumi) térképlapot nyomtatott formában. A kiadvány részletes – magyar nyelvű, románra és angolra is lefordított – tanulmányt tartalmaz a térképek szerkezetéről és tartalmáról, továbbá készítésük hátteréről és környezetéről. A több mint ezer ábrázolt település, igazgatási egység, folyó és egyéb földrajzi részlet neveit névmutató gyűjti össze, amelyben azonosításukat a mai román, magyar és német névváltozataik segítik.

Bartos-Elekes Zsombor kötete kapható a Gaudeamus könyvesboltban, az IDEA Könyvtérben és a Gutenberg könyvesboltokban is. Megrendelhető online az IDEA Könyvtér webshopjából (https://cutt.ly/DkoeOWm), hamarosan pedig a Cărturești áruházából is.

Minta és felzárkózás

Kolozsvár és Marosvásárhely fejlődéstörténetének összehasonlítása Szvacsina Géza és Bernády György polgármestersége idején

Fazakas László – Ferenczi Szilárd – Fodor János – Gál Zsófia

A tanulmánykötet két erdélyi város (Kolozsvár és Marosvásárhely) dualizmus kori történetét vizsgálja összehasonlító perspektívából. Szintetizáló látásmóddal közelít a politika-, ipar-, infrastruktúra-, valamint építészettörténeti jellemzőkhöz, amelyek két polgármester (Szvacsina Géza, illetve Bernády György) megközelítőleg egybeeső mandátuma idején meghatározták a városfejlődést. Mindkét város esetén egy-egy bevezető tanulmány ismerteti azon századeleji mutatókat, amelyek Kolozsvárra (Fazakas László és Ferenczi Szilárd) és Marosvásárhelyre (Fodor János) jellemzőek voltak. Ezt követően a kötet ráközelítő szemléletmódot követve mutatja be a két város politikai életét, valamint az alcímben szereplő polgármesterek tevékenységét és mandátumuk mérlegét. A politikatörténeti vázlatok után Gál Zsófia hét fontos építészeti programot mutat be, Fazakas László elemzésében a két város dinamikus növekedése által táplált horizontális és vertikális expanzió továbbterjeszkedő jellegére, a „föld alatti városra”, vagyis a víz- és csatornahálózatok kiépítésére helyezi a hangsúlyt. A gazdag képanyag szemléletesen illusztrálja a tanulmányokat.

A szerzőkről:

Fazakas László történész az Erdélyi Krónika történelmi portál főszerkesztője. Ferenczi Szilárd történész a Digitéka internetes portál irányítója. Fodor János történész, a BBTE tanársegéde, az Erdélyi Krónika felelős szerkesztője, számos kötet szerzője, szerkesztője. Gál Zsófia művészettörténész az Erdélyi Krónika internetes történelmi portál művészettörténet rovatának szerkesztője.

A kötet az Iskola Alapítvány Kiadó és a Lector Kiadó közös gondozásában jelent meg. Adatok: 300 oldal, cérnafűzött/keménytáblás kötésű.

A könyv megvásárolható a Gaudeamus Könyvesboltban és az IDEA Könyvtérben, hamarosan kapható lesz a székelyudvarhelyi Árnika Könyvesboltban és a Gutenberg üzleteiben, illetve online is megrendelhető lesz a Bookline webshopjából.