Az előítéletek felszámolásának fontosságáról beszélt Kelemen Hunor a Kisebbségek Romániában 1945 után című tudományos és történelmi konferencián, Marosvásárhelyen. „Beszéljünk az előítéletekről, arról, hogy mi miért gondoljuk, hogy száz év alatt többször, több változatban, több eszközzel asszimilálni akartak bennünket. És mondja el a többség is, hogy miért gondolja 2018-ban is bizonyos tekintetben az erdélyi magyarokról, hogy még mindig nemzetbiztonsági kockázati tényezőként tekint rá. Az RMDSZ-nek kötelessége, akár provokatív módon is egy ilyen párbeszédet végigvinni” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.
A szövetségi elnök a megnyitón elmondta: az Akadémia nemrég megjelent, Erdélyről szóló háromkötetes története is azt jelzi, hogy 2018-ban sokakat, szinte mindenkit ebben az országban foglalkoztat a száz esztendő. „Foglalkoztat bennünket, kisebbségieket, magyarokat, foglalkoztatja a többségieket is, és talán elkezdődik egy olyan fajta párbeszéd – amelynek a végét nem látjuk, nem tudjuk, lesz-e konszenzus a történészek között –, amely arról szólhat, hogy mi történt az elmúlt száz esztendőben velünk” – tette hozzá Kelemen Hunor.
Rámutatott: amikor a szövetség egész éves programsorozatát meghirdette, nem azért tette, hogy valakit bosszantson – nem ez volt a szándék 2017-ben, és nem az a cél ma sem. „Inkább az, hogy próbáljunk egy olyan párbeszédet kezdeményezni a társadalom különböző szintjein, amely előre mutat. A múltat nem fogjuk tudni elosztani, kiporciózni testvériesen, de talán, ha a múltról őszintén beszélünk, akkor lehetőségünk lesz a jövőt közösen tervezni” – fogalmazott. „A mi célunk, hogy beszéljünk őszintén arról, hogy száz év alatt mi történt Romániában a nemzeti kisebbségekkel, milyen helyzetbe kerültünk ahhoz képest, ahonnan indultunk, mi változott meg az életünkben. Mondjuk el, kik vagyunk mi – ez egy identitásbeli kérdés is –, mit várunk el a többségtől, mit szeretnénk. És mondja el a többség is, hogy mit gondol arról, hogy száz év alatt hogyan viszonyult a kisebbségekhez: azt a különleges helyzetet, amivel 1918 óta rendelkezik ez az ország, hogyan tudta, akarta vagy nem akarta hasznosítani” – nyomatékosított Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke szerint beszélni kell az előítéletekről még akkor is, ha ez nehéz feladatot jelent, talán lehetetlen is hideg történészi fejjel, de azt gondolja, hogy a szövetségnek kötelessége, akár provokatív módon is egy ilyen párbeszédet végigvinni. „A legfontosabb az lenne, hogy az előítéleteket felszámoljuk mindkét oldalról. A többség fogadja el, hogy ő a felelős a kisebbségekért – egy társadalomban mindig a többség felelős a kisebbségekért –, és próbáljunk meg közösen tervezni. Ahhoz, hogy a politikusok, a társadalomtudósok, azok, akik a jövő tervezésével foglalkoznak, képesek legyenek egy jövőprojektet felrajzolni, nagyon fontos, hogy a történelmi kérdésekből néhányat letisztázzunk” – összegzett köszöntőjében Kelemen Hunor. A kétnapos konferencia a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az Iskola Alapítvány 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában, centenáriumi évre tervezett programsorozatának része, teljes programja itt érhető el.
