Románia 1945 utáni kisebbségpolitikájáról kezdődött tudományos konferencia Marosvásárhelyen pénteken annak az Ezer év Erdélyben, száz év Romániában című programsorozatnak a keretében, amelyet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a román centenáriumra szervezett. A konferencia részeként a kommunista román államnak a magyar, szerb, német, görög, török, zsidó és cigány kisebbségekkel szembeni politikájáról hangzanak el előadások.
A rendezvény megnyitóján Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kijelentette: nem azért szervezték az RMDSZ centenáriumi rendezvénysorozatát, hogy másokat bosszantsanak, és minduntalan a román többség „orra alá dörgöljék” azokat az ígéreteket, amelyeket a száz évvel ezelőtti gyulafehérvári nagygyűlésen az erdélyi románok a kisebbségeknek tettek, hanem azért, hogy előremutató párbeszédet kezdeményezzenek a román társadalommal.
Az RMDSZ elnöke szerint beszélni kell az előítéletekről még akkor is, ha ez nehéz feladatot jelent, talán lehetetlen is hideg történészi fejjel, de azt gondolja, hogy a Szövetségnek kötelessége, akár provokatív módon is egy ilyen párbeszédet végigvinni. A legfontosabb az lenne, hogy az előítéleteket felszámoljuk mindkét oldalról. A többség fogadja el, hogy ő a felelős a kisebbségekért – egy társadalomban mindig a többség felelős a kisebbségekért –, és próbáljunk meg közösen tervezni. Ahhoz, hogy a politikusok, a társadalomtudósok, azok, akik a jövő tervezésével foglalkoznak, képesek legyenek egy jövőprojektet felrajzolni, nagyon fontos, hogy a történelmi kérdésekből néhányat letisztázzunk” – összegzett köszöntőjében Kelemen Hunor.
A társszervező kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója, Horváth István szociológus úgy vélte: a kommunista Románia kisebbségpolitikája kezdetben differenciált volt. A nemzetközi viszonyok és az anyaország ereje, baráti vagy ellenséges megítélése is hozzájárult ahhoz, hogy a román állam miként viszonyult a magyarokhoz, szerbekhez, németekhez, zsidókhoz. A kutató megállapította azonban, hogy a különbözőségek ellenére voltak olyan fordulópontok, amelyeket valamennyi kisebbség megérzett, és ezek a kommunista tábor más országaiban is nagyjából ugyanakkor következtek be.
Horváth István úgy vélte: ideje összerakni az egyes kisebbségek történeteit, és kirajzolni belőlük az ország kisebbségpolitikáját. A kisebbségkutató intézet igazgatója arra is kitért, hogy – meglátása szerint – a román kommunista rezsim nem asszimilálni, hanem inkább kitaszítani, elüldözni akarta a kisebbségeket. Mint mondta, Romániában – a jugoszláviai homogenizáló folyamatokkal ellentétben – a románság etnicizálásának a folyamata volt a meghatározó. A kétnapos konferencia a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az Iskola Alapítvány 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában, centenáriumi évre tervezett programsorozatának része.
(Forrás: szekelyhon.ro)
