Mire elég 80 nap? A levéltáros-történész szerint arra, hogy sűrítve terítékre kerüljenek mindazok a problémák, amelyeknek megoldásával szinte két év telt az impériumváltás korszakában. Az Iskola Alapítvány és a Magyar Nemzeti Levéltár közös kiadásában napvilágot látott kötetben olyan dokumentumokat tesz közzé, amelyek az események sűrűjébe engednek bepillantást. Nekünk, erdélyi magyaroknak különösen fontosak ezek az iratok, hisz mint SOS-jelzések a süllyedő hajóról, úgy íródtak a levelek a magyar kormány nemzetiségi minisztériumának. A kötetet a 100 év Erdélyben 100 év Romániában program keretében adták ki, de a szakma máris azt mondja róla, hogy hiánypótló forrásközlésről van szó. A kötet összeállító és a teljes háttérmunkát végző szakemberrel, L. Balogh Bénivel beszélgettünk.
Erdély elszakítását az anyaországtól általában egy konkrét dátumhoz kötik, éspedig 1920. június 4-hez, a trianoni békeszerződés aláírásának időpontjához. A történészek azonban sokkal árnyaltabban látják ezt, és ez derül ki az ön által szerkesztett kötetből, az „Erdélyből jelentik”-ből is. Impériumváltás vagy uralomváltás néven emlegetik azt a periódust, amikor mindez megtörtént. Honnan kezdené a történetet? A kötet címe alatt van egy konkrét dátum is, azt írja, hogy a válogatott dokumentumok 1918. november 3. és 1919. január 29. között íródtak. Erdélyből küldték őket, Budapestre. Kik voltak a feladók és ki volt a címzett?
A kötet egyik főszereplője kétségkívül Jászi Oszkár, a Károlyi-kormány nemzetiségi minisztere, aki ezt a tisztséget 80 napig, 1918. november 1-jétől 1919. január 19-ig töltötte be. Hozzá futottak be a magyarországi nemzetiségekkel kapcsolatos különféle jelentések szerte az országból, így Erdélyből is. Ezek feladói többnyire a központi hatalom helyi képviselői: a főispánok, továbbá a vármegyei, városi közigazgatás vezetői voltak, – alispánok, főszolgabírók, polgármesterek. Fontos szerep jut a kötetben az erdélyi románság vezetőinek is, akik különféle kérésekkel fordultak Jászihoz, és a helyi hatalom átadását követelték tőle.
Még több kérdés és válasz a maszol.ro teljes interjújában olvasható.
Borítókép: A brassói pályaudvar 1918-ban | Forrás: Fortepan
